Eljött az idő, hogy megmérettessenek a legjobbak. Egy kőkemény védelem egy igen hatékony támadás ellen lép pályára csütörtök este. Igazi adok kapok egyvelegre van kilátás derbi keretek között. Szerencse András vezetésével veszi fel a kesztyűt a Colts, egy bizonyos JJ Watt által vezényelt Houstoni védelemmel. Egy valami biztos, ez kőkemény lesz.

Kétféle végkimenetelt tudtam elképzelni a Bengals bostoni látogatására. Az első szerint küzdelmes, szoros mérkőzésen őrzik meg veretlenségüket a vendégek, a Patriots pedig válságba kerül. A másik opció az volt, hogy a Cincinnati lendületét megtöri a bye week, a New England felszívja magát és átgázol ellenfelén.  

A tegnapi nap folyamán írtam felvezető jellegű bejegyzést a csütörtöki meccsről. A gond, hogy akkor még azt hittem, hogy a Vikings futballcsapatként fog pályára lépni és nem önmagukat keresik a meccsen. Egyenlő félként kezeltem a két csapatot. Ez hiba volt. Oh de mekkora.

 Sokan hittük, hogy a Minnesotának lőttek. A Peterson saga vége még sehol sincs, az irányítók úgy cserélődnek, hogy számon tartani is nehéz és mintha az egész csapat egy teljes más arcát látnánk. Aztán egy igen kellemes meglepetéssel gazdagodtunk. A vikingek élnek. Nem tágítanak és küzdenek. A másik oldalon meg ott vannak a pakoló srácok. Rodgers rapszodikus teljesítménye és persze a lyukas védelem, de valahogy az ember mégsem írná le őket.

 Úgy néz ki ez a hét a futójátékosok feltámadásáról szól. Először Frank Gore, majd Matt Forte és most pedig Jamaal Charles ereje tért vissza a messzi dimenziókból. Charles eddig egy boka sérüléssel kénytelen volt az oldalvonalon ülni és nézni ahogyan Knile Davis helyettesíti, mellesleg kifejezetten jól. Olyannyira, hogy ha ezek ketten összefognak akkor véleményem szerint a liga egyik legveszélyesebb futópárosává válhatnak. Noha a Kansas fala olyan mint a latyak a tavasz hajnalán, ettől függetlenül mindketten körbeautózták a Patriots védelmét.

 Vasárnap csapott össze az addig veretlen Philadelphia Eagles és ez eddig nem túl fényesen startoló San Francisco 49ers. A meccs rengeteg meglepetést tartogatott, az Eagles offense-t eliminálták, Frank Gore feltámadt és láttuk a sasokat védekezni. Egyszerre volt meglepő és szomorú. Az aranyásók feléledésére már nagy szükség volt, de az, hogy ennyire lenullázzák egy irányító passzjátékát, senki sem gondolta volna.

 A Washington és a Philadelphia párharcait egyetlen NFL rajongó sem hagyhatja ki. Nem csak azért mert hatalmas a rivalizálás a két csapat között, hanem mert egymással általában jó meccseket játszanak. Foles vs. Cousins. Persze ez nem fedi a valóságot. Érdekes egyébként, hogy Kirk Cousins karriere is hasonlóan alakulhat ahogyan Foles-é tavaly.

Őrült irányítók. Ez jut eszembe a vasárnapi meccsekről. Andy Dalton és Russel Wilson is megmutatta, elkapóként sem ügyetlenek. Jöjjön az első rész.

 Minden évben várjuk, de csak egyszer kaphatunk belőle, ez nem más mint, a Super Bowl. Tudjuk, hogy bármi is lesz az aktuális szezonban, a döntő az mindig vár minket. Nem mindig kedvenceink csapnak össze, de ettől függetlenül különleges eseményként ünnepeljük. Minden döntő során egyedi, utánozhatatlan és egyszeri élménnyel gazdagodunk. Olykor, nagy ritkán azonban megesik, hogy egy SB két szereplője az azt követő alapszakaszban ismételten találkoznak egymással. A Seattle Seahawks és Denver Broncos a tavalyi bajnoki döntő óta rivalizálnak, ami egyébként abból áll, hogy a Broncos szeretné legyőzni a Seahawks-ot és visszavágni a 35 pontos vereségért, amit elszenvedtek tőlük. Akárhonnan is próbáljuk megközelíteni, az egy nagyon kemény "mészárlás" volt. Joggal gondolhattuk, hogy most jött el Peyton Manning és a csikósok ideje. 

Történt egyszer, hogy én azt mertem mondani, hogy a Tampa Bay gyenge csapat és nem igen tud a nagyoknak nekimenni. Persze az NFL-ben bármi megtörténhet, akár egy kisebbnek tartott csapat is győzelmet arathat egy papíron erősebbel szemben, de ez valahogy a Tampa-nak az utóbbi időszakban nem igen sikerült. Nagyon úgy néz ki nem 2014 lesz az ő évük. 0-3-ra áll a szezonjuk amiből az első két meccsüket otthon vívták. Reményekkel telve érkeztek a Georgia Dome-ba, hogy összecsapjanak a Falcons-al. Az atlanta-i ragadozók azonban már vártak rájuk.