Úgy néz ki ez a hét a futójátékosok feltámadásáról szól. Először Frank Gore, majd Matt Forte és most pedig Jamaal Charles ereje tért vissza a messzi dimenziókból. Charles eddig egy boka sérüléssel kénytelen volt az oldalvonalon ülni és nézni ahogyan Knile Davis helyettesíti, mellesleg kifejezetten jól. Olyannyira, hogy ha ezek ketten összefognak akkor véleményem szerint a liga egyik legveszélyesebb futópárosává válhatnak. Noha a Kansas fala olyan mint a latyak a tavasz hajnalán, ettől függetlenül mindketten körbeautózták a Patriots védelmét.

 Az elején Alex Smith még kímélte a futót, de aztán belecsaptak a közepébe. Dwayne Bowe is elkezdett dolgozni a pénzéért végre valahára. Mert amit eddig a napig mutatott az körülbelül a semmivel volt egyenértékű. Ő pedig annál jóval többet tud. Charles tökéletes találta meg azokat a pillanatnyi lyukakat, ahol valahogyan átpréselheti magát. Az elejétől fogva úgy futotta a first downokat mintha a Pats védelme reakciókésésben lenne és csak akkor vennék észre amikor már átfutott. Mellette Knile Davis is hasonlókat művelt, remekül kiegészítették egymást a kezdetektől fogva. Ez azért is jó mert ugye eddig Jamaal volt gyakorlatilag az egyetlen, aki cipelte a csomagokat, de így megosztott munkára kerülhet sor a jövőben is. Davisnek ugyanolyan robbanékony természete van mint az első számú harcosnak. A második negyed elején a Chiefs Charlesnak köszönhetően már 14-0-ra verte a New Englandet és nem igazán tűnt úgy, hogy egy hamar fel tudnának zárkózni. Lehetne azt mondani, hogy a Chiefs védelem jó, de szerintem mindenki tudja, hogy ez nem igaz. Valami mégis működött hétfő este, mert teljes en kiiktatták az ellenfél támadóegységét.

 Bradynek az egész első félidőben nem ment a játék. Sem önmagát sem pedig a célpontjait nem találta, egész más énjét láthattuk. Nem is az volt a gond, hogy nem kapott elég jó védelmet, mert ezzel nem volt átlagon felüli probléma, semmi olyan amivel ne találkozott volna eddig életében. Viszont gyenge passzai voltak nagyon, kaotikusan össze-vissza dobálta a labdát. A küzdőszellem sem igazán volt meg a Pats-ben. Míg a másik oldalon Alex Smith vezérelte alakulat minden egyes inchért vért izzadva küzdött. Alex Smithnek is voltak érdekes megmozdulásai, de amikor dob valaki 3 touchdown-t, senki sem fog azzal foglalkozni, hogy csinált 3-4 hülyeséget a meccs alatt. A New Englandi futójáték gyakorlatilag nem is létezett. Shane Vereen összesen 26 yardot produkált, de kollégája Stevan Ridley is csak két yarddal hozott többet a "konyhára". Mondjuk legalább Vereen elkapott 41 yardnyi passzt, de ez még akkor is édes kevés, ha azt nézzük, hogy a másik oldalon a csere futó hozott 107 yardot csak a földön. Mellette meg ugye ott van Jamaal Charles aki futott 92 yardot, hozott egy futott touchdownt és elkapott két TD passzt is. A Chiefs úgy volt vele, hogy ők most nyerni fognak. Persze lehet most arról beszélni, hogy ismét az Arrowhead a leghangosabb stadion és a hangzavar miatt Brady-ék nem tudták hozni a kötelezőt. Ez butaság lenne. Már a Miami is szétfutotta őket egy Moreno-val. Olyan ritka gyenge a futás elleni védekezésük, hogy még Carolina jelenleg éppen nem sérült futója is tudna hozni ellenük 80 yardot, de azért az, hogy két különböző futó egy meccsen fejenként 100 yardot vágjon rájuk az már gondolkodásra adhat okot. Hozták Revist, aki eddig arra volt jó, hogy írjanak egy cikket arról, hogy Derek Carr az Oakland irányítója hányszor dobta arra a labdát ahol éppen lófrált a pályán.

 A Kansas pedig nem torpant meg egy pillanatra sem. Támadták Brady-t és fogták a futókat. Oly annyira leszorították a támadásokat, hogy szépen lassan már nem is hívott a bostoni csapat futást. Megmondom őszintén tetszetős focit játszottak Andy Reid fiai. Travis Kelce pedig igazi profi tight end-é válik, Fasano-val nagyon jól vannak kombinálva. A fal pedig kiválóan teljesített, tele volt pakolva cserékkel és tartalékokkal mégis jobban tették a dolgukat. Mondjuk akinek olyan full backje van mint Sherman annak nagyon nem kell aggódnia. Charlesnak is és Davisnek is remekül nyitotta a folyósokat. A harmadik negyed végére már 27-0-ra vezetett a Chiefs és ebben nem kis érdeme van Shermannek és a többi falembernek. Alex Smithnek végre volt ideje dobni és a futóknak is volt elég helye. Persze a New England védelmében nyitni utakat jóval egyszerűbb feladatnak tűnt mint egy Denverével ugyanazt megtenni. Azt hiszem a Kansas ereje most abban rejlik, hogy rengeteg tehetséges játékosuk van és így nem gond amikor cserélgetni kell őket egy-egy playnél. Könnyebben tartják egymást frissen. Robbanékony, mégsem logikátlan játékot mutattak tegnap, amit eddig nem igazán láthattunk tőlük. Egy picit olyanok voltak mint a tavalyi Chiefs amikor darálták le az ellenfeleket. Mivel Charles játékát kifejezetten szeretem nézni, ezért remélem, hogy egészséges marad és továbbra is látványosan harcolnak majd az ellenfeleikkel. A jövőhéten erre szükség is lesz, hiszen San Fransisco-ba utazik a csapat és nem azért, hogy a Kaliforniai álmot éljék, hanem ellátogatnak a Levi's stadionba, hogy megküzdjenek az öntudatára ébredt 49ers-el.

New England Patriots 14 - Kansas City Chiefs 41

Dani beszól: Le a kalappal a Chiefs teljesítménye előtt, parádésan játszottak. Azért hozzátenném, hogy bár Brady kiábrándító volt mind a 4 meccsén, de az nem állapot, amit a támadófallal művelnek. Semmi állandóság, folyamatosan cserélgették az embereket, ezáltal végig terrorban tartották a Pats vezérét. És róla tudjuk, hogy ezt kifejezetten nehezen viseli.