A szezon meglepetései küzdenek meg egymással az NFC másik Wild Card meccsén. A Cardinals meglepett mindenkit azzal, hogy mennyire stabilan haladtak előre, a Panthers meg azzal, hogy mennyire gyengének és kaotikusnak tűntek a szezon első felében. Ahogy szokták mondani, nem az számít, hogy mit tettél a playoff előtt, ha már benn vagy akkor harcolni kell. Ez a két fél pedig nem fogja kímélni egymást.

 A Cardinals annak ellenére remekül zárt, hogy Palmer és Stanton kiesésével gyakorlatilag mélyrepülésben volt a csapat támadóegysége. Amennyire parádés összjátékot mutattak be a szezon első felében, úgy jöttek sorra a problémák. Palmer kisebb sérülésével jött be a képbe Drew Stanton, aki a maga módján egész jól játszott, majd vele is gondok lettek aztán Palmer végleg kiesett. Lehetne azon elmélkedni, hogy mennyire darálja ez be az Arizona esélyeit a továbbjutásra, hiszen az utóbbi hetekben már egy nagyon meggyengült támadóegységet láthatunk. Ehhez persze hozzátartozik, hogy kiesett Andre Ellington is. A futó hiánya jelentős játékokat vesz el a csapattól. Ellington több dimenziós játékos, akit szinte bármire lehet használni. Kirobbanó futásokra, screenekre, kis yardos beugrásokra és sorolhatnám gyakorlatilag az összes futójátékot, csak blokkolni nem tud. Erre a csapatoknak normális esetben van 2-3 futója, azonban Ellington képességei alapján bármikor bevethető. Ezzel a kis gonddal szembenézett a Cardinals. Jonathan Dwyer-t sem lehetett bevetni, ugyanis ő is megsérült, így Stepfan Taylorhoz és Kerwynn Williamshez kellett nyúlnia a csapatnak. Semmi gond, ha valaki nem ismeri őket, ők a harmadik és negyedik számú futók. Önmagában ez nem probléma csak éppen az offenzív fal sem az igazi és ha Lindley irányít majd a jelenlegi önmagára ébredt Panthers védelem ellen, akkor sok jóra nem szabad számítani. A Cardinals egy eszméletlenül jól összerakott egység volt, amíg a sérülések el nem kezdték tizedelni. Most sem gyengék csak gyengébbek, mint voltak vagy legalábbis annak tűnnek. Mi alapján mondom ezt? Mert olyan elkapóbázisa van a csapatnak, hogy simán TD-t TD-re kéne halmozniuk, de ugye nincs aki adja azokat a kulcsfontosságú pontos passzokat. Kicsit olyannak tűnik a helyzetük, mint a csoport rivális Seattle-é. Ott ugyan van aki adja labdákat, de olyan komoly célpontokkal mint Larry Fitzgerald és Michael Floyd vagy akár John Brown a Seahawks nem büszkélkedhet.

 A Panthers pedig sikeresen éppen összeszedte magát a szezon hajrára és meg tudta nyerni az NFL leggyengébb csoportját. Se az Atlanta se korábbi Super Bowl bajnok New Orleans nem jutott be. A Carolina is csak azért mert a legrosszabb mutatóval rendelkezők közül, ő volt a legjobb. A párducok védelme négy hétre átváltozott és megtalálta régi önmagát, ha pedig ez nem lenne elég Cam Newton úgy játszott mintha élne és számítana neki a győzelem. Harcos természetű csapat és ezzel semmi gond nincs, de ha így tudnak játszani akkor ezzel miért kellett várni a 13. hétig? Sosem fogom megtudni. Az Atlantával ki-ki meccset játszottak, ahol Matt Ryanéknek összesen 3 pontot engedtek Gyakorlatilag szétszedték a Falconst úgy, hogy közben gyakorlatilag végig a védelem volt pályán. Nagy gond, hogy Newtonnak nincsenek klasszis elkapói. Jericho Cotchery ugyan a jobban közé számít, de már ő sem az aki volt anno a Jets-ben. Kelvin Benjamin igazi szörnyeteggé fog válni, de most nagyon sok labdát ejt el és akkor ott van még Philly Brown aki a szezon második felében vált egyfajta veszélyforrássá. Azóta is bizonyítani akar minden mérkőzésen. Ez a hármas elkapóbázis így elsőre nem hangzik rosszul, de látszik, hogy még nem értik egymást Newtonnal tökéletesen. Még nem is futptt routeoknál nem értik egymást, hanem inkább az időzítésekkel. Persze Newton sem volt hajlandó keresni szabad elkapót egész novemberben és inkább erőltette a kötelező elkapókat. Greg Olsen pedig a mindenhol használható univerzális fegyver. Ha kell akkor ott van a helyén és lehet rá számítani. Blokkolni azt nem igazán tud, de minden másra viszont tökéletesen. Futójátékra ott van Jonathan Stewart akiről senki nem mondja meg milyen napja lesz. Rossz ezt kijelenteni, de Deangelo Williams kiesése és Stewart felépülése jót tett a csapatnak. Én nagyon kedvelem Williams játékát, de az utóbbi években már nem igazán hozza a számokat és rengeteg sérült. Az idő vasfoga úgy néz kifogott rajta is. Ami elkezdett működni a Carolinanak az a támadófal. 3-4 hete még azt mondtam volna, hogy mindenki rúgjanak ki a falban az idei szezonban játszott és igazoljanak le bárkit. Newton semmilyen védelmet nem kapott hetekig. Aztán a 13. hétre Rivera valamit csinált. Elkezdett a támadófal úgy viselkedni, mintha az lenne a dolguk, hogy megvédjék az irányítót. Csoda volt és szerintem sosem tudjuk meg minek köszönhetjük. Nagyon kemény mérkőzést várok, hiszen mind a két csapat képes dominánsan játszani. Nem számítok sok pontra, de arra igen, hogy szoros lesz egészen a végéig.