Történt egyszer, hogy én azt mertem mondani, hogy a Tampa Bay gyenge csapat és nem igen tud a nagyoknak nekimenni. Persze az NFL-ben bármi megtörténhet, akár egy kisebbnek tartott csapat is győzelmet arathat egy papíron erősebbel szemben, de ez valahogy a Tampa-nak az utóbbi időszakban nem igen sikerült. Nagyon úgy néz ki nem 2014 lesz az ő évük. 0-3-ra áll a szezonjuk amiből az első két meccsüket otthon vívták. Reményekkel telve érkeztek a Georgia Dome-ba, hogy összecsapjanak a Falcons-al. Az atlanta-i ragadozók azonban már vártak rájuk.

A Tampa Bay-nél nem állt rendelkezésre sem a csapat sztár futója Doug Martin. A védőfalból hiányzott Gerald McCoy akinek leginkább csapat erősítő képességét hiányolták. A Falconsnál a legnagyobb kérdéseket Roddy White hiánya vetette fel, de aztán kiderült, hogy feltalálták magukat. Jött ez a Matt Ryan figura és a domeban kiütötte a Tampa Bay-t. Azzal kezdte, hogy az első drive alatt 4/4-et dobott és ebbe beleszámít a Harry Douglas-nek dobott touchdownja is. 3 perccel a kezdés után már vezettek is a madárkák. Onnan is lehet látni, hogy a Tampa-nak nem sok védelme van, hogy még az emberekre rá sem mozdulat. Julio Jones olyan ritka egyszerűen futja a routokat három védő elé vág be, egy se mozdult volna meg rá. Semmi zéró. Na ugye meg az a csapat aki egy Steven Jackson-t nem tud megállítani, az sok jót ne várjon a szezontól. Félre értés ne essék az öreg hatalmas figura csak már nem régi. Tud egyet-kettőt harcolni, de éppen ennyit. Azt is láttuk mire képes amikor igazi védelem ellen kellett futnia a Bengals ellen. Ryan is sokkal jobb védelmet kapott. Bengals védőfala nem éppen a ligaelit, a kalózoké pedig kifejezetten gyenge. Sokkal szervezetebben tolták kifelé a védelmet és adtak teret Ryan-nek. Tény, hogy a Falcons irányítója sem szerencsétlenkedett annyit a zsebben és várta a megváltást jóval gyorsabban helyezte a labdákat röppályára. Könnyű dolga volt, hiszen bőven volt ideje felmérni a terepet és célpontot választani, nem igen helyeztek rá nyomást. Elkapói pedig nagyon könnyen szakadt le az őket fogó emberekről és ennek köszönhetően elszabadult a pokol az ellenfél számára. A Tampa Bay buta próbálkozásokkal akart előretörni. Nagy passzokat hívtak olyan szituációkban amikor a futással többre mentek volna. Az Atlanta pedig gyorsan hozzátett egy újabb touchdownt, mely Julio Jones és Matt Ryan kombinációjának eredménye volt.

Itt persze nem állt meg a móka. Ezután a Buccaners beszorult a saját 10-esének környékére és persze közepesen hosszú passz játékkal kívánt kijönni ebből, aminek az lett az eredménye, hogy Ishmael elkapott egy McCown passzt. Ha már az elkapóknak fölé dobta akkor az ellenfélnek tuti jó lesz. Ezzel visszahordva lett 21-0 az Atlantának. Olyan gyorsan döntötték romba a Tampa reményeit, hogy az már TV-n keresztül is fájdalmat okozott. A két csapat nem volt egy súlycsoportban. Devin Hester pedig úgy játszott mintha megint 25 éves lenne. Kirobbanó formában volt, jó formán nem hittem a szememnek. Ezek után azt kell mondjam kellett neki ez a váltás, mintha megfiatalodott volna. A kalózok pedig tovább erőltették McCown-t és a semmit. Nem értem, ha egy dome-ban nem tud passzolni akkor igazából mit is vár magától? Nem szeretnék nagyon mélyen személyes véleményemen át megszűrni Josh McCown játékát, mert biztosra veszem vannak akik szeretik. Mike Glennon-t sokkal jobb irányítónak tartom, pedig ő is messze van attól amire ennek a csapatnak szüksége lenne. Számomra továbbra is Hester a nap meglepetése illetve az, hogy a Falcons is használja az end around-ot méghozzá egész jól. Ezt mutatja Devin bácsi end around futása is, aki nagyon komolyat játszott. Igaz a védelem teljes hiányában azért nem volt nehéz dolga, de azért be kell látni, hogy jó az öreg a háznál. Olyan tempót diktált, amit követni nehéz volt, bár múlt héten a Bengals ellen nem volt erre képes, tehát nyilván azért itt a védőjátékos minősége és a defenzív koordináció is sokkal inkább kedvezett Hester mint, általában a többi. Persze azért egy puntot is visszahordott, de csak azért, hogy még nehezebben tudjam kritizálni. Jó volt nézni a feléledt Devint. Nem csak egy-két snappet játszott, hanem aktívan részt vett a támadásokban. Többet között visszaszerzett egy Toilolo által elfumblezott labdát úgy, hogy saját maga erőszakolt ki egy fumble-t. Nagyot játszott tegnap.

 Így nem lehet engedni a yardokat, mert ezt nagyon megbüntetik az NFL-ben. Ez így is történt, a sólymok éltek a lehetőséggel, főleg hazai pályán. Matt Ryan-ék innentől kezdve gyakorlatilag játszottak a Tampa Bay védelmével. A Doug Martin-t helyettesítő Bobby Rainey akit mindenki messiásnak hitt a múlt heti 100+ yardos teljesítménye utána, pedig hatalmasat bukott. Első futásából semmit sem hozott, a másodikból pedig egy fumble-t ami visszajuttatta a labdát az Atlantához. Majd nem sokkal ezután padra dobták, ami szerintem nem volt jó ötlet hiszen teljesen lejegelték a srácot. Amikor meg passzoltak neki akkor mely olyan helyzeteket kellett volna megoldania melyeket nála jóval elismertebb futók sem biztos, hogy megoldott volna. Josh McCown meg egész egyszerűen nem egy olyan irányító akire bármelyik csapatnak szüksége van. Persze néha van egy-két nagyon szép passza, de többet jelentene, ha kevesebb kicsit pontosabb lenne mint egy nagyon jó. Glennon nálam a kiaknázatlan tehetség, akiből sokkal többet is ki lehetett volna hozni azóta, hogy draftolták, de ez a mai napig nem történt meg. Nem csak önmagában a játékos minőségben kell azonban keresni a hibát. Az egy dolog, hogy Vincent Jackson nem tud önmagában TD passzt dobni, pedig elnézve az irányítók teljesítményét simán bevállalta volna. Matt Ryan-nek viszont nem kell kétszer szólni, hogy van lehetősége 52 yardos TD-t adni a Julio Jones-nak. A kettejük játéka egész este kiemelkedő volt. Nagyon jól megtalálta Jones-t az irányító. Roddy White hiányában nagyot játszottak ők ketten.

 Lovie Smith pedig féltheti az állását. Ezzel a Tampa 0-3-al kezdte a szezon. A Chicago Bears volt edzője 2005-2006-ban élte a fénykorát. Nem a minőségével van baj, hanem a játékoslogikával. Nem kellenek hihetetlen minőségű játékosok, ha jól hívják a playeket. De erőltetni egy közép-hosszú távra célzott passzjátékot ilyen irányítókkal több mint kockázatos és láttuk is mi lett a végeredménye. A védelem nem fedte le a területek, nyomást sem helyezett az elkapókra, a zsebet sem tudták összenyomni igazán jól. Én viszont nagyon attól félek, hogy a Falcons is egy ilyen Saints típusú csapattál válik. Kik otthon nagyon jók, idegenben pedig minta meg sem jelennének. Nyitott stadionba a Bengals ellen nagyon nem így játszottak. Persze kár a két csapatot összehasonlítani, hiszen a Cincinnati egy jóval keményebb gárda mint, a Tampa. Ha képes ellen ezen a szinten játszani az Atlanta idén az erősebb ellenfelek ellen is, akkor ismét olyan veszélyt jelenthetne mint 2012-ben. Nálam a meccs embere egyértelműen Devin Hester.

Tampa Bay Buccaners @ Atlanta Falcons : 14 - 56